Az apostoli identitás egészen az első keresztény gyülekezetig visszavezethető. Példaként áll előttünk az újszövetségi leírás az első gyülekezetről, melyet az Apostolok cselekedeteiben olvashatunk:
„Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. Félelem támadt minden lélekben, és az apostolok által sok csoda és jel történt. Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szükség volt rá. Mindennap állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel.” Csel. 2,42-47
A fent említett bibliai részlet az első keresztény gyülekezet életét mutatja be számunkra. Fogalmazhatunk úgyis, hogy ebben a hat igeversben kerül megörökítésre az első olyan gyülekezet felépítése és működése, amelyet az apostolok hoztak létre. Mi jellemezte ezt az apostoli gyülekezetet?
Az első négy fontos jellemzőt így fogalmazhatjuk meg:
- apostoli tanítás – biblikus tanítás;
- közösség – gyülekezeti élet;
- kenyér megtörése – úrvacsora;
- könyörgések – közös imádság.
A következő három jellemző a gyülekezet társadalomban betöltött szolgálatát mutatja be számunkra:
- sok csodát és jelet tettek – a lelki ajándékok jelenléte;
- mindenük közös volt – egymásról való gondoskodás;
- szétosztogatták vagyonukat – szociális segítségnyújtás.
A „csodák és jelek” hozzá tartoztak az apostoli gyülekezet életéhez, azonban ezeket az ajándékokat jellemzően az apostolok gyakorolták abból a célból, hogy a társadalomban bemutassák Isten hatalmát. A gyülekezet önfenntartó közösség volt, tagjai saját anyagi forrásaikból tartották fel önmagukat, valamint a szükségben levőket nemcsak imádságban, hanem pénzbeli adományokkal is segítették. Így valósult meg a gyülekezet társadalmi szerepvállalása, amely példaértékű lehet a mi számunkra is.
További négy jellemző tulajdonsága volt a közösségnek:
- mindennap találkoztak – rendszeres kapcsolat;
- templomban / házanként – imaházban / házicsoportban;
- örömmel, tiszta szívvel – mentális egészségben éltek;
- dicsérve az Istent – éneklés, dicsőítés.
A közösség tagjai rendszeresen találkoztak az istentiszteleten, ugyanakkor családoknál is összejöttek és hitüket kisebb csoportokban gyakorolták. Felemelő olvasni az első keresztényekről, hogy életük teli volt örömmel és erkölcsi tisztaság jellemezte őket. Mai szóval úgy mondanánk: az első keresztények mentális egészségnek örvendtek, kiegyensúlyozott személyiségűek voltak - a bibliai tanításnak, a szeretet közösségnek és természetesen Isten áldásának köszönhetően. Éppen ezért hitüket Isten dicséretével fejezték ki; az akkori kor szokása szerint énekeik az ószövetségi zsoltárokon alapultak, melyek vigasztalták, bátorították, hálaadásra buzdították az első keresztényeket.
Végzetül pedig a két utolsó jellemző tulajdonság:
- „… kedvelte őket az egész nép.”
- „Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel.”
A gyülekezet társadalmilag elfogadott volt ebben az időszakban, bizonyára a gyülekezet életmódja, erkölcsisége miatt. Az emberek számára vonzó volt ez a közösség, melyet maga Isten is támogatott, hiszen a gyülekezet létszáma napról-napra növekedett, mindenféle különlegesebb evangélizációs stratégia nélkül. Az apostolok az igehirdetés szolgálatát végezték, a gyülekezeti tagok őszintén és hitelesen élték meg hitüket, Isten pedig megadta a lelki és létszámbeli növekedést.
A Magyar Apostoli Egyház részletes történetéről az apostoli.hu oldalon olvashatsz.
E rövid tanulmány alapján az apostoli gyülekezet identitását így fogalmazhatjuk meg: Az apostoli gyülekezet egy olyan közösség, melynek tanításai bibliai alapokra épülnek fel és e tanítások alapján a gyülekezeti tagok életének középpontjában Jézus Krisztus személye áll. Hitüket egymással szeretetközösségben élik meg, s a társadalom szükségleteit is e szeretet jegyében igyekeznek enyhíteni. Az apostoli gyülekezet tagjaira jellemző a lelki kiegyensúlyozottság, békesség és öröm, melyet nem a külvilágtól való elzárkózás, hanem az Istennel való mindennapi közösség ad meg számukra.
Gyülekezetünk az 1940-es években jött létre. Ekkor még csak keresztény hívők kis csoportja tartott házi istentiszteleteket. Az alapító tagok csatlakoztak a magyarországi Őskeresztyén Gyülekezetek Szövetségéhez, és ettől kezdve vált meghatározó tagjává a későbbiek során az Őskeresztény Apostoli Egyház, illetve jogutódja a Magyar Apostoli Egyház nevű közösségnek.
A kezdeti időkben a gyülekezet imaháza Kiskőrösön a Lehel utcában helyezkedett el, innen jött az elnevezés: „a Lehel utcai gyülekezet.” 1995-ben kezdődött meg az új imaház építése, mely a gyülekezeti tagok összefogásának köszönhetően 1996 őszén átadásra is került a Holló János utcában.
A kiskőrösi apostoli gyülekezet 2020-ban vette fel az „Oázis” nevet, melynek előzménye volt, hogy mintegy félévvel korábban egy vendégszolgáló testvér azt a képet kapta a gyülekezetről, hogy a gyülekezet olyan, mint egy oázis, melyben a gyülekezet tagjai a pálmafák, és a gyülekezetben források fakadnak. Több hónapi gondolkodás, beszélgetés, egyeztetés és imádkozás eredményeként megerősödtünk abban, hogy Isten úgy akarja látni a gyülekezetünket, mint egy Oázist, ahol az emberek felfrissülnek. Különösen megerősített bennünket ebben a látásban a következő idézet:
„A gyülekezet Isten családja – a szeretet, az elfogadás, az öröm, a tanulás és a tervek helye, menedék a világi stressz elől; egy oázis, ahol megerősödhetsz az Úrral való közösségben.” Derek Prince: Isten gyülekezetének újrafelfedezése
E látás során vált és hitünk szerint válik folyamatosan a gyülekezetünk oázissá, ahol felfrissülhetünk Isten jelenlétében a Szentlélek által.
„Ezután továbbmentek, majd az Élim-oázisba érkeztek, ahol 12 forrás fakadt, és 70 pálmafa nőtt. Ott, a források mellett letáboroztak.” 2Mózes 15,27 (EFO)
Gyülekezetünk protestáns, evangéliumi, karizmatikus közösség, mely a pünkösdi mozgalom hatására jött létre, így elfogadjuk a Szentlélek munkáját, a kegyelmi ajándékok működését a hívő személyes életében és a gyülekezeti életben is, elutasítjuk azonban a Bibliának ellentmondó gyakorlatokat és visszaéléseket.
Gyülekezetünk protestáns, evangéliumi, karizmatikus közösség, mely a pünkösdi mozgalom hatására jött létre, így elfogadjuk a Szentlélek munkáját, a kegyelmi ajándékok működését a hívő személyes életében és a gyülekezeti életben is, elutasítjuk azonban a Bibliának ellentmondó gyakorlatokat és visszaéléseket.
1. Az egyetlen élő és igaz Isten örökké létező három személyben, mégis egységben: Atya, Fiú és Szentlélek
2. A Szentírás isteni ihletés és tekintély alatt íródott, abszolút igazság, amely hitünk és mindennapi életünk alapja
3. Bukása következtében az ember eredendően romlott, bűnbánatra és újjászületésre van szüksége, ami kegyelemből, egyedül a Krisztusba vetett hit által lehetséges. Aki nem tér meg, annak sorsa az Istentől való örök elválasztás.
4. Urunk, Jézus Krisztus szűztől született, bűntelen életet élt, engesztelő halálát követően győztesen feltámadt, felment a mennybe, ahol folyamatosan közbenjár értünk. Másodszor is eljön, és megvalósítja ezeréves uralmát a földön.
5. A hívőt Krisztus elvégzett műve által Isten igaznak tekinti, megszentelődését munkálja, üdvössége biztos, amennyiben Krisztusban marad.
6. A Szentlélek munkája a hívő életében az újjászületés, a gyümölcstermés, valamint a betöltekezés, amit természetfeletti jelek követnek.
7. A Szentlélek ajándékokat ad az Egyház felépítésére és a világ felé való küldetésének megvalósítására
8. Krisztus akarata, hogy az újjászületett hívő ember bemerítkezzen, és rendszeresen éljen az úrvacsorával
9. Krisztus az Egyház feje, vezetése apostolok, próféták, evangélisták, pásztorok, tanítók, valamint presbiterek és diakónusok által valósul meg a gyakorlatban, célja általuk az egyház felépítése és tagjainak érettségre juttatása.
10. A hívő ember felelőssége és kiváltsága az Úrtól kapott földi javakkal való bölcs bánásmód, amelynek része a helyi gyülekezet számára való adakozás.
11. Az ember társas lény, ezért természetes igénye a közösségi lét, élete az Istennel és más emberekkel való harmonikus kapcsolatban teljesedhet ki.
Olyan közösségként tekintünk a gyülekezetre, amely Isten családjaként van jelen a társadalomban. Jellemző rá a befogadás, a helyreállítás, a lelkigondozói szolgálat segítségével.
Gondolkozásában megújuló és a Szentlélek vezetésére figyelő, Biblia- és Krisztus központú gyülekezetként látjuk önmagunkat.
Vágyunk arra, hogy helyes istenképpel rendelkező, szeretetkapcsolatban élő, hiteles követői legyünk Jézus Krisztusnak.
Fontos szerepet szánunk a tanításnak, a dicsőítésnek és imának, melyeket a Szentlélek inspirál.
Törekszünk a „kapcsolatok gyülekezetének” lenni, mind gyülekezeten belül, mind gyülekezeten kívül, jó kapcsolatokat ápolva más keresztény közösségekkel.
„Jézus örömmel fogadta őket; beszélt nekik az Isten országáról, és meggyógyította azokat, akiknek gyógyulásra volt szükségük.” Lukács 9,11
Amennyiben kérdésed van, keress minket bátran!
Vezetőpásztor: Benedek Tibor
Telefon: 20/886-4688
Istentiszteleti alkalmainkat vasárnap délelőtt 10:00-tól tartjuk.
Gyülekezetünkben a kisebb gyermekeknek vasárnap délelőtt gyermekfoglalkozást tartunk. Hétköznap esténként rendszeres időközökben jön össze a presbitérium, a női kör, és az imaszolgálók csoportja.
Címünk: 6200 Kiskőrös, Holló János u. 1.
Benedek Tibor vezetőpásztor
Elérhetőség: 20/886-4688; apostoli.benedek[kukac]gmail.com
Hegedűs István pásztor, Benedek László presbiter, Varró Dániel presbiter, Szűcs László presbiter, Zsemberi Attila presbiter
Számlaszám: CIB 10700419-67493614-51700007